Azt mondják tipikus művészlélek vagyok. Aki nem tud megbírkózni a valósággal... Hát, igazuk van. De nem is csoda, amilyen zűrös életem van. Ma pl. már azon gondolkoztam hogy beveszem az összes gyógyszeremet (Augmentin) EGYSZERRE!!! Szép kis öngyilkossági kisérlet... De Mesinek szüksége van rám!! Talán ő az egyetlek. Na jó, még maximum Judit, és esetleg Nikít is ide leht sorolni. De ennyi... Nincs több ember, akinek jelentek is valamit és nem az van hogy "Tudsz segíteni a leckémben??" máskor meg le sem szarnak. Köszi nektek nagyon imádlak titeket. Komolyan, hogy fogom kibírni azt az 5 évet velük??!!! Semmi sem köt ahhoz az osztályhoz... Ezek után meg még reménykedek, hogy felébredek egy olyan világba ahol mindenki azét szeret mert én én vagyok és nem azért mert ki tudom számolni hogy mennyi 2+2... Ja és Grétával is a dolgok ahogy alakulnak... Csoda, hogy nem gyógyszereztem be magam. Bár, lehet hogy meg sem haltam volna mert ez antibiotikum.
Mindegy mennem kell mert a végén még elbőgöm magam és anyáék is itthon vanank.
Sok puszi.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése